This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
Die Korelanz zwischen Ausgangs- und Zieltext vollzieht sich auf der Pragmaebene.
Account type
Freelance translator and/or interpreter
Data security
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
Romanian to Hungarian: Codul Fiscal al României - Románia Adótörvénye
Source text - Romanian
(1) Prezentul cod stabileşte cadrul legal pentru impozitele şi taxele prevăzute la art. 2, care constituie venituri la bugetul de stat şi bugetele locale, precizează contribuabilii care trebuie să plătească aceste impozite şi taxe, precum şi modul de calcul şi de plată al acestora. Prezentul cod cuprinde procedura de modificare a acestor impozite şi taxe. De asemenea, autorizează Ministerul Finanţelor Publice să elaboreze norme metodologice, instrucţiuni şi ordine în aplicarea prezentului cod şi a convenţiilor de evitare a dublei impuneri.
(2) Cadrul legal de administrare a impozitelor şi taxelor reglementate de prezentul cod este stabilit prin legislaţia privind procedurile fiscale.
(3) În materie fiscală, dispoziţiile prezentului cod prevalează asupra oricăror prevederi din alte acte normative, în caz de conflict între acestea aplicându-se dispoziţiile Codului fiscal.
(4) Dacă orice prevedere a prezentului cod contravine unei prevederi a unui tratat la care România este parte, se aplică prevederea acelui tratat.
(5) Orice măsură de natură fiscală care constituie ajutor de stat se acordă potrivit dispoziţiilor Legii nr. 143/1999 privind ajutorul de stat, cu modificările şi completările ulterioare.
Art. 2 - Impozitele şi taxele reglementate de Codul fiscal
Impozitele şi taxele reglementate prin prezentul cod sunt următoarele:
a) impozitul pe profit;
b) impozitul pe venit;
c) impozitul pe veniturile microîntreprinderilor;
d) impozitul pe veniturile obţinute din România de nerezidenţi;
e) impozitul pe reprezentanţe;
f) taxa pe valoarea adăugată;
g) accizele;
h) impozitele şi taxele locale.
Cap. II
Interpretarea şi modificarea Codului fiscal
Art. 3 - Principiile fiscalităţii
Impozitele şi taxele reglementate de prezentul cod se bazează pe următoarele principii:
a) neutralitatea măsurilor fiscale în raport cu diferitele categorii de investitori şi capitaluri, cu forma de proprietate, asigurând condiţii egale investitorilor, capitalului român şi străin;
b) certitudinea impunerii, prin elaborarea de norme juridice clare, care să nu conducă la interpretări arbitrare, iar termenele, modalitatea şi sumele de plată să fie precis stabilite pentru fiecare plătitor, respectiv aceştia să poată urmări şi înţelege sarcina fiscală ce le revine, precum şi să poată determina influenţa deciziilor lor de management financiar asupra sarcinii lor fiscale;
c) echitatea fiscală la nivelul persoanelor fizice, prin impunerea diferită a veniturilor, în funcţie de mărimea acestora;
d) eficienţa impunerii prin asigurarea stabilităţii pe termen lung a prevederilor Codului fiscal, astfel încât aceste prevederi să nu conducă la efecte retroactive defavorabile pentru persoane fizice şi juridice, în raport cu impozitarea în vigoare la data adoptării de către acestea a unor decizii investiţionale majore.
Art. 4 - Modificarea şi completarea Codului fiscal
(1) Prezentul cod se modifică şi se completează numai prin lege, promovată, de regulă, cu 6 luni înainte de data intrării în vigoare a acesteia.
(2) Orice modificare sau completare la prezentul cod intră în vigoare cu începere din prima zi a anului următor celui în care a fost adoptată prin lege.
Art. 5 - Norme metodologice, instrucţiuni şi ordine
(1) Ministerul Finanţelor Publice are atribuţia elaborării normelor necesare pentru aplicarea unitară a prezentului cod.
(2) În înţelesul prezentului cod, prin norme se înţelege norme metodologice, instrucţiuni şi ordine.
(3) Normele metodologice sunt aprobate de Guvern, prin hotărâre, şi sunt publicate în Monitorul Oficial al României, Partea I.
(4) Ordinele şi instrucţiunile se emit de ministrul finanţelor publice şi se publică în Monitorul Oficial al României, Partea I.
(5) Instituţiile publice din subordinea Guvernului, altele decât Ministerul Finanţelor Publice, nu pot elabora şi emite norme care să aibă legătură cu prevederile prezentului cod, cu excepţia celor prevăzute în prezentul cod.
(6) Anual, Ministerul Finanţelor Publice colectează şi sistematizează toate normele în vigoare având legătură cu prevederile prezentului cod şi pune această colecţie oficială la dispoziţia altor persoane, spre publicare.
Art. 6 - Înfiinţarea şi funcţionarea Comisiei fiscale centrale
(1) Ministerul Finanţelor Publice înfiinţează o Comisie fiscală centrală, care are responsabilităţi de elaborare a deciziilor cu privire la aplicarea unitară a prezentului cod.
(2) Regulamentul de organizare şi funcţionare a Comisiei fiscale centrale se aprobă prin ordin al ministrului finanţelor publice.
(3) Comisia fiscală centrală este coordonată de secretarul de stat din Ministerul Finanţelor Publice care răspunde de politicile şi legislaţia fiscală.
(4) Deciziile Comisiei fiscale centrale se aprobă prin ordin al ministrului finanţelor publice.
(5) - (8) *** Abrogate de L. Nr. 210/2005
Translation - Hungarian
(1) Jelen törvény meghatározza a 2. cikkben megnevezett, állami költségvetést és a helyi költségvetéseket megillető adók és illetékek törvényes keretét, pontosítja az adófizetésre kötelezettek körét, valamint az általuk fizetett adók és illetékek számítási és fizetési módját. Jelen törvény tartalmazza az adók és illetékek módosítási eljárását. Úgyszintén feljogosítja a Pénzügymisztériumot, hogy eljárási szabályokat, utasításokat és rendelkezéseket dolgozzon ki a jelen törvény és a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodások alkalmazására.
(2) A jelen törvény által szabályozott adók és illetékek törvényes végrehajtási keretét az adózásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) Adóügyekben a jelen törvény rendelkezései érvényesülnek bármely más jogszabály előírásaival szemben, ellentmondás esetén az adótörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Amennyiben jelen törvény bármely előírása egy Románia által aláírt szerződés valamelyik előírásával ütközik, ez esetben a szerződés előírását kell érvényesíteni.
Bármely költségvetési támogatásnak minősülő adóügyi intézkedést az utólagosan módosított és kiegészített, 143/1999 költségvetési támogatásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
2. cikk - Jelen adótörvény által szabályozott adók és illetékek
Jelen törvény az alábbi adókat és illetékeket szabályozza:
a) a nyereségadót;
b) a jövedelemadót;
c) mikrovállalatok jövedelemadóját;
d) a külföldi illetékességű személyek Romániában elért jövedelmeire kivetett adót;
e) a képviseleti adót;
f) a hozzáadottérték-adót;
g) a jövedéki adókat;
h) a helyi adókat és illetékekeket;
II. Fejezet
Az adótörvény értelmezése és módosítása
3. cikk - Az adórendszer elvei
A jelen törvény az adókat és illetékeket a következő elvek mentén szabályozza:
a) az adóügyi intézkedések semlegessége a különböző csoportba tartozó befektetőkkel és tőkékkel, illetve a tulajdonformával szemben, egyenlő feltételeket biztosítva a román és külföldi befektetők és tőkék számára.
b) az adóztatás bizonyossága egyértelmű jogszabályok kidolgozása által, melyek kizárják a tetszőleges értelmezést, pontosan meghatározzák minden adózó tekintetében a fizetési határidőket és módokat, illetve az adóteher összegét, oly módon, hogy az adózó számára követhető és érthető legyen a rá háruló adókötelezettség, annak érdekében, hogy megállapíthassa pénzügyi döntései adóterheire gyakorolt hatását.
c) adóügyi méltányosság a természetes személyek tekintetében azáltal, hogy esetükben az adóteher jövedelmük mértéke szerint változik.
d) az adóztatás hatékonysága az adótörvényben foglalt előírások stabilitásának hosszú távú biztosítása által oly módon, hogy ezek visszaható hatállyal ne hozhassák hátrányos helyzetbe a természetes és jogi személyeket a lényeges befektetési döntések meghozatalának időpontjában érvényes adóztatáshoz képest.
4. cikk - Az adótörvény módosítása és kiegészítése
(1) A jelen törvényt módosítani és kiegészíteni kizárólag törvénnyel lehet, amelyet rendszerint legalább 6 hónappal hatályba lépése előtt elő kell terjeszteni.
(2) A jelen törvény bármely módosítása vagy kiegészítése az erre vonatkozó törvény elfogadását követő év első napjától lép hatályba.
5. cikk - Eljárási szabályok, utasítások és rendeletek
(1) A Pénzügyminisztérium feladatkörébe tartozik a jelen torvény egységes alkalmazásához szükséges szabályok kidolgozása.
(2) Jelen törvény értelmében szabályok alatt eljárási szabályok, utasítások és rendeletek értendők.
(3) Az eljárási szabályokat a kormány hagyja jóvá határozattal, és közzéteszik a Románia Hivatalos Közlönyének I. részében.
(4) A rendeleteket és az utasításokat a pénzügyminiszter bocsátja ki, és közzéteszik a Románia Hivatalos Közlönyének I. részében.
(5) A Pénzügyminisztériumon kívüli a Kormánynak alárendelt más közjogi intézmény a jelen törvényben előírtak kivételével nem dolgozhat ki és nem bocsáthat ki szabályokat a jelen törvény előírásaival kapcsolatban.
(6) A Pénzügyminisztérium évente összegyűjti és rendszerezi a jelen törvény előírásaival kapcsolatos összes szabályt, és hivatalos dokumentumként más személyek rendelkezésére bocsátja közzététel céljából.
6. cikk - A Központi Adóbizottság létrehozása és működése
(1) A Pénzügyminisztérium létrehozza a Központi Adóbizottságot, amelynek felelőssége kidolgozni a jelen törvény egységes alkalmazására szolgáló döntéseket.
(2) A Központi Adóbizottság szervezési és működési szabályzatát a pénzügyminiszter rendelettel hagyja jóvá.
(3) A Központi Adóbizottságot a Pénzügyminisztérium adóügyi politikáért és jogszabályokért felelős államtitkár koordinálja.
(4) A Központi Adóbizottság döntéseit pénzügyminiszteri rendelet hagyja jóvá.
(5) – (8) *** A 210/2005 törvény hatályon kívül helyezi.
Hungarian to Romanian: Használati útmutató TGE-2A - Instrucţiuni de utilizare TGE-2A
Source text - Hungarian HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
TGE-2A
Kérjük, olvassa el alaposan a következő útmutatásokat, mielőtt ezt az időzítő kapcsolót elektromos berendezésekhez csatlakoztatja.
FONTOS
Ne használja a kapcsolóórát olyan készülékhez, amelynek működésekor a terhelés meghaladja a 16 Ampert. Mindig bizonyosodjék meg arról, hogy a készülék csatlakozója teljesen be van dugva a kapcsolóóra aljzatába. Ha az időzítő kapcsoló tisztítást igényel, húzza ki a hálózati csatlakozóból és törölje tisztára egy száraz kendővel.
NE MERÍTSE A KAPCSOLÓÓRÁT VÍZBE VAGY MÁS FOLYADÉKBA!
Fűtőtesteket és hasonló berendezéseket, amikor működnek, soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. A gyártó azt ajánlja, hogy ilyen készülékeket ne csatlakoztassanak időzítő kapcsolókhoz.
A kezelőelemek leírása
1. MASTER CLEAR (teljes törlés): Az összes adat törlése a memóriából, beleértve a pontos időt és az összes időzítési programot is.
2. RANDOM (véletlenszerű időzítés): A véletlenszerű időzítési funkció beállítása vagy törlése.
3. CLOCK (pontos idő): A pontos idő beállítása a WEEK (hét), HOUR (óra), MINUTE (perc) gombok használatával. Ennek során a TIMER gomb segítségével tudja kiválasztani a 12 órás vagy 24 órás kijelzési módot. A nyári időszámítást az órabeállítás keretében az ON/AUTO/OFF (be/automatikus kapcsolás/ki) gombbal tudja bekapcsolni.
4. TIMER (időzítő): A programok beállítására használja a WEEK (hét), HOUR (óra) és MINUTE (perc) gombot. Az időzítés beállításakor a CLOCK gomb segítségével tudja kiválasztani a 12 vagy 24 órás kijelzési módot.
5. ON/AUTO/OFF (be/automatikus kapcsolás/ki): A kapcsolóóra üzemmódjának kiválasztása.
6. WEEK (hét): A hét megfelelő napjai a CLOCK vagy a TIMER gomb segítségével állíthatók be.
7. HOUR (óra): Az óra a CLOCK vagy a TIMER gomb segítségével állítható be.
8. MINUTE (perc): A perc a CLOCK vagy a TIMER gomb segítségével állítható be.
9. RST/RCL (újraindítás/helyreállítás): A programok kiiktatása a működésből, vagy a kiiktatott programok helyreállítása.
Általános sajátosságok
1. 10 ON/OFF (be/kikapcsolási) program, 1 percnyi lépésekben állíthatók be.
2. MANUAL ON/AUTO/MANUAL OFF (kézi bekapcsolás / automatikus kapcsolás / kézi kikapcsolás) választható.
3. 12/24 órás kijelzési mód választható.
4. Nagy LCD kijelző másodpercekkel.
5. A nyári időszámítás bekapcsolható.
6. Véletlenszerű kapcsolási funkció, 10-31 perccel véletlenszerűen előrehozott kapcsolási időkkel este 6 óra (6:00 PM) és reggel 6 óra (6:00 AM) között.
7. 16 nap- és nap-csoport kombináció választható ki a kapcsolás programozására, ezek a lehetőségek az alábbiak:
MO (hétfő)
TU (kedd)
WE (szerda)
TH (csütörtök)
FR (péntek)
SA (szombat)
SU (vasárnap)
MO, TU, WE, TH, FR, SA, SU (H, K, Sze, Cs, P, Szo, V)
MO, TU, WE, TH, FR (H, K, Sze, Cs, P)
SA, SU (Szo, V)
MO, TU, WE, TH, FR, SA (H, K, Sze, Cs, P, Szo)
MO, WE, FR (H, Sze, P)
TU, TH, SA (K, Cs, Szo)
MO, TU, WE (H, K, Sze)
TH, FR, SA (Cs, P, Szo)
MO, WE, FR, SU (H, Sze, P, V)
A HASZNÁLAT MEGKEZDÉSE
1. A kapcsolóórát csatlakoztassa egy szabályos, 230-240 Voltos hálózati aljzatba, majd kapcsolja be az áramellátást. Várjon körülbelül 14 órát, hogy a memória adatállományát fenntartó elem feltöltődhessen.
2. A feltöltés után törölje az összes aktuális információt oly módon, hogy a MASTERCLEAR gombot megnyomja valamilyen hegyes tárggyal, például egy golyóstoll vagy ceruza hegyével.
3. Az időkapcsoló ezzel készen áll a használatra.
A PONTOS IDŐ BEÁLLÍTÁSA
1. Nyomja meg a CLOCK (pontos idő) gombot és tartsa lenyomva, eközben nyomja meg a WEEK (hét) gombot, amíg a hét megfelelő napjának jelzése nem válik láthatóvá a kijelzőn. Ez után nyomja meg az HOUR (óra), illetve a MIN (perc) gombot, amíg a kijelzőn nem látható a pontos időnek megfelelő óra- és perc-érték. A beállítás során a WEEK, HOUR és MINUTE gomb folyamatos lenyomva tartásával lehet elérni az értékek gyors váltogatását.
2. Engedje fel a gombokat. A hét megfelelő napjának és a pontos időnek a beállítása megtörtént.
3. Ha a beállítás helytelen és módosítani akarja, ismételje meg a fenti lépéseket.
PROGRAMOK BEÁLLÍTÁSA
JAVASLAT: Amikor az időzítési programokat ellenőrzi, figyeljen arra, hogy a beállított időszakok ne fedjék át egymást, különösen amikor a nap-csoportos beállítási lehetőséget alkalmazza. Ha az időszakok átfedik egymást, az ON (bekapcsolás) és OFF (kikapcsolás) időzítési utasítások végrehajtása a program-idő szerint történik, nem a program-szám szerint. Az OFF programozott kikapcsolásnak elsőbbsége van az ON programozott bekapcsolással szemben.
1. Nyomja meg a TIMER (időzítő) gombot, majd engedje fel. Az LCD kijelzőn az ON_1 felirat válik láthatóvá. Az első ON (bekapcsolás) beállítást el lehet végezni.
2. Nyomja meg a WEEK (hét) gombot a hét megfelelő napjának vagy a kívánt nap-csoportnak a beállításához. Az HOUR (óra) és MIN (perc) gomb megnyomásával tudja beállítani a kapcsolási időpontot.
3. Nyomja meg ismét a TIMER gombot az első ON beállítás befejezéséhez és az első OFF (kikapcsolás) beállításának megkezdéséhez. Az LCD kijelzőn láthatóvá válik az OFF_1 felirat. A 2. pontban leírt eljárással tudja az első OFF beállítást elvégezni.
4. Nyomja meg ismét a TIMER gombot az első OFF beállítás befejezéséhez és a második ON beállításra lépéshez. A kívánt további beállításokat a 2. és 3. pontban leírt eljárásokkal tudja elvégezni. A gyors előrehaladáshoz nyomja meg és tartsa lenyomva 2 másodpercig a TIMER gombot.
5. A beállítások befejezése után nyomja meg a CLOCK (pontos idő) gombot. Az időkapcsoló működésre kész.
PÉLDA: Legyen az időzített ON (bekapcsolás) időpontja 17:15, az OFF (kikapcsolási) időpont 22:30, a hét mindegyik napján.
a. Nyomja meg egyszer és engedje fel a TIMER gombot. Az LCD-n megjelenik az ON_1 felirat.
b. Nyomkodja a WEEK gombot, amíg a kijelzőn nem látható a következő nap-sorozat: "MO,TU,WE,TH,FR,SA,SU"
c. Nyomja meg az HOUR gombot, amíg az LCD-kijelzőn nem látja az 5:00PM avagy 17:00 értéket.
d. Nyomja meg a MINUTE gombot, amíg az LCD-kijelzőn nem látható az 5:15PM vagy 17:15 időpont-jelzés.
e. Nyomja meg ismét, majd engedje fel a TIMER gombot. Az LCD-kijelzőn az OFF_1 felirat látható.
f. Ismételje meg a fenti c. és d. pontban leírt eljárást, amíg a kijelzőn nem látható a 10:30PM vagy 22:30 időpont-jelzés.
MANUAL ON/AUTO/MANUAL OFF
(KÉZI BE-/AUTOMATIKUS/KÉZI KIKAPCSOLÁS) BEÁLLÍTÁS
A működési módok között nem lehet váltani programbeállítás folyamán.
1. Nyomja meg az ON/AUTO/OFF gombot a három működési mód közti váltogatáshoz.
2. A programokat a készülék csak AUTO módban hajtja végre. Amikor az AUTO mód van bekapcsolva, a kapcsolóóra a programoknak megfelelően működik. A MANUAL ON (KÉZI BEKAPCSOLÁS), illetve MANUAL OFF (KÉZI KIKAPCSOLÁS) módban a készülék minden programot figyelmen kívül hagy, az időzítő nem működik. Amikor a MANUAL ON mód van bekapcsolva, az áramtovábbítás mindig bekapcsolt állapotban van. Amikor a készüléket MANUAL OFF módba állították, a kimenetben az áramellátás folyamatosan ki van kapcsolva.
3. Ha a működési módot MANUAL ON állásból kapcsolják át AUTO állásba, az időzítő megtartja a MANUAL ON beállítás szerinti állapotot addig, amíg a következő időzített kapcsolásra sor nem kerül.
Translation - Romanian Instrucţiuni de utilizare
TGE-2A
Înainte de a conecta timer-ul la aparatele electronice, citiţi cu atenţie indicaţiile de mai jos.
IMPORTANT
Nu folosiţi priza programabilă digitală (timer-ul) la aparatele, care funcţionează cu mai mult de 16 A (amperi). Asiguraţi-vă întotdeauna că aparatul este conectat la timer în mod corect. Pentru a-l curăţa, scoateţi timer-ul din priză, şi ştergeţi-l cu o cârpă uscată.
EVITAŢI ORICE CONTACT CU APA SAU CU ALTE LICHIDE !
Nu lăsaţi niciodată fără supraveghere radiatoarele, sau alte aparate electrice în stare de funcţionare. Folosirea timer-ului la aceste aparate nu este recomandat de producător .
Descrierea elementelor de comandă
1. MASTER CLEAR (anulare completă): Ştergerea datelor din memorie, inclusiv a orei exacte şi a tuturor programelor de activare temporizată.
2. RANDOM (temporizare incidentală): Activarea, sau anularea temporizării incidentale.
3. CLOCK (ora exactă): Fixarea orei exacte cu ajutorul tastelor WEEK (zilele săptămânii), HOUR (ora), MINUTE (minutul). Cu ajutorul tastei TIMER se poate selecta modul de prezentare a orei exacte (format 12/24 ore). Orarul de vară se poate selecta în cadrul setării orei exacte, prin intermediul tastelor ON/AUTO/OFF (activare/ autoactivare/ dezactivare).
4. TIMER (temporizare): Programarea se efectuează cu ajutorul tastelor WEEK (zilele săptămânii), HOUR (ora), MINUTE (minutul). Prin intermediul tastei CLOCK puteţi selecta modul de prezentare a orei exacte (format 12/24 ore).
5. ON/AUTO/OFF (activare/ autoactivare/ dezactivare): Selectarea modului de funcţionare a timer-ului.
6. WEEK (zilele săptămânii): Ziua respectivă poate fi programată cu ajutorul tastelor CLOCK sau TIMER.
7. HOUR (ora): Ora poate fi programată prin intermediul tastelor CLOCK sau TIMER.
8. MINUTE (minutul): Minutele pot fi programate cu ajutorul tastelor CLOCK sau TIMER.
9. RST/RCL (restart/reactivare): Anularea programelor de temporizare, sau reactivarea programelor anulate.
Caracteristici generale
1. 10 programe ON/OFF (activare/ autoactivare/ dezactivare), cu paşi de câte un minut pentru fiecare.
2. Alegerea modului de funcţionare: MANUAL ON/AUTO/MANUAL OFF (activare manuală/ autoactivare/ dezactivare manuală).
3. Selectarea modului de prezentare a orei exacte (format 12/24 ore).
4. Afişaj LCD de format mare, cu apariţia secundelor.
5. Selectarea orarului de vară.
6. Temporizare incidentală. Acest mod permite o activare incidentală cu 10-31 minute înainte de momentul prevăzut, de accesat între orele 18:00 (6:00 PM) şi 6:00 (6:00 AM).
7. Posibilitate de a programa 16 combinaţii de zile sau grupuri de zile, după cum urmează:
MO (luni)
TU (marţi)
WE (miercuri)
TH (joi)
FR (vineri)
SA (sâmbătă)
SU (duminică)
MO, TU, WE, TH, FR, SA, SU (luni, marţi, miercuri, joi, vineri, sâmbătă, duminică)
MO, TU, WE, TH, FR (luni, marţi, miercuri, joi, vineri)
SA, SU (sâmbătă, duminică)
MO, TU, WE, TH, FR, SA (luni, marţi, miercuri, joi, vineri, sâmbătă)
MO, WE, FR (luni, miercuri, vineri)
TU, TH, SA (marţi, joi, sâmbătă)
MO, TU, WE (luni, marţi, miercuri)
TH, FR, SA (joi, vineri, sâmbătă)
MO, WE, FR, SU (luni, miercuri, vineri, duminică)
ÎNCEPEREA UTILIZĂRII
1. Conectaţi timer-ul la o priză normală de 230-240 V, şi puneţi-l în funcţiune. Aşteptaţi circa 14 ore, pentru a încărca bateria incorporată, necesară pentru înregistrarea datelor de programare în memorie.
2. După încărcarea bateriei, ştergeţi din memorie toate informaţiile curente, prin apăsarea butonului MASTERCLEAR cu vârful unui obiect ascuţit (creion sau pix).
3. Acum timer-ul este gata pentru utilizare.
FIXAREA OREI EXACTE
1. Ţineţi apăsată tasta CLOCK (ora exactă) în timp ce selectaţi ziua cu ajutorul tastei WEEK (zilele săptămânii). Apăsaţi tasta WEEK, până când ziua dorită apare pe afişaj. Apăsaţi tastele HOUR (ora exactă) şi MIN (minutul) până când ora exactă apare pe afişaj, cu precizarea minutelor. Prin apăsarea continuă a tastelor WEEK, HOUR şi MIN, puteţi proceda la selectarea rapidă a valorilor dorite.
2. Luaţi mâna de pe tastă. Aveţi fixate ziua şi ora exactă.
3. Dacă valorile afişate nu sunt cele dorite, şi vreţi să le modificaţi, repetaţi setarea.
ÎNREGISTRAREA PROGRAMELOR DE TEMPORIZARE
RECOMANDARE: La verificarea programelor de temporizare, controlaţi ca perioadele înregistrate să nu se suprapună, mai ales la combinaţiile cu un grup de zile. În cazul suprapunerii perioadelor înregistrate, comenzile ON (de activare), respectiv OFF (de dezactivare), se vor da în funcţie de timpul înregistrat în program şi nu în funcţie de numărul curent al programului de temporizare. Comanda înregistrată de dezactivare OFF are prioritate faţă de comanda înregistrată de activare ON.
1. Apăsaţi scurt tasta TIMER (temporizare). Pe afişajul LCD apare inscripţia ON_1. Puteţi înregistra prima activare programată ON.
2. Pentru programarea zilei sau unui grup de zile apăsaţi tasta WEEK (zilele săptămânii). Cu ajutorul tastelor HOUR (ora) respectiv MIN (minutul) puteţi programa momentul dorit de activare.
3. Pentru finalizarea primei activări ON, şi pentru începerea programării primei dezactivări OFF, apăsaţi din nou tasta TIMER. Pe afişajul LCD apare inscripţia OFF_1. Analog cu indicaţiile de mai sus (punctul 2.), puteţi înregistra prima dezactivare OFF.
4. Pentru finalizarea primei dezactivări OFF, şi pentru trecerea la a doua activare ON, apăsaţi din nou tasta TIMER. Prin repetarea indicaţiilor din punctul 2. respectiv 3., puteţi efectua noi programări după dorinţă. În scopul unei rulări rapide, apăsaţi tasta TIMER, timp de 2 secunde.
5. După înregistrarea programărilor dorite, apăsaţi tasta CLOCK (ora exactă). Acum Timer-ul este în funcţiune.
EXEMPLIMPLU: Dacă doriţi, de exemplu, ca timer-ul dvs. să fie activat ON zilnic la ora 17:45 şi dezactivat OFF la ora 22:30, procedaţi în felul următor:
a. Apăsaţi scurt tasta TIMER (temporizare). Pe afişajul LCD apare inscripţia ON_1.
b. Apăsaţi tasta WEEK, până când pe afişajul LCD apare următorul grup de zile: „MO,TU,WE,TH,FR,SA,SU”
c. Apăsaţi tasta HOUR, până când pe afişajul LCD apare ora 5:00 PM (17:00).
d. Apăsaţi tasta MINUTE, până când pe afişajul LCD apare ora 5:15 PM (17:15).
e. Apăsaţi din nou scurt tasta TIMER. Pe afişajul LCD apare inscripţia OFF_1.
f. Repetaţi indicaţiile de mai sus (punctele c. şi d.), până când pe afişajul LCD apare ora 10:30 PM (22:30).
MANUAL ON/AUTO/MANUAL OFF
PROGRAMAREA ACTIVĂRII MANUALE/ DEZACTIVĂRII AUTOMATE/ MANUALE
În timpul înregistrării programării nu se poate schimba modul de funcţionare.
1. Pentru selectarea unuia dintre cele trei moduri de funcţionare, apăsaţi tasta ON/AUTO/OFF.
2. Timer-ul execută programele înregistrate de temporizare numai în mod AUTO. În cazul activării modului AUTO, timer-ul funcţionează conform programelor înregistrate. În cazul activării modurilor MANUAL ON (activare manuală), sau MANUAL OFF (dezactivare manuală) timer-ul nu ia în considerare programările înregistrate, deoarece temporizarea rămâne dezactivată. În cazul modului MANUAL ON, aparatul pus pe timer este tot timpul conectat la reţeaua electrică. În cazul selecţionării modului MANUAL OFF, aparatul pus pe timer nu este conectat la reţeaua electrică.
3. În cazul trecerii de la modul MANUAL ON la modul AOTO, timer-ul rămâne în mod MANUAL ON, până la prima activare temporizată, programată anterior.
Hungarian to Romanian: Az EU Szomszédsági Politikája (ENP) - Politica de vecinătate a UE (ENP)
Source text - Hungarian III. 2. Az EU Szomszédsági Politika (ENP) különleges jellege.
• Az EU bővülési folyamat a stabilitás, a biztonság és a növekvő jólét övezetét teremtette meg Európában. A bővülés az unió legsikeresebb kül- és biztonságpolitikájának bizonyult. Az ötödik, 2004-es kibővülési folyamat joggal vetette fel a kérdést, hogy ezt a sikert nem lehetne-e részben, vagy teljesen megismételni a huszonötök EU-rópájának új szomszédjai között. További kérdésként merül fel, hogy miképpen lehetne az EU új szomszédságában, - ugyan tagsági perspektíva nélkül - de mégis hatékonyan előmozdítani az „európaizálódás” folyamatát, s ennek érdekében a bővülési politika eszközeit is felhasználni. Az ötödik kibővülés nyomán az unió határos lett Fehéroroszországgal és Ukrajnával, és Oroszországgal. Románia csatlakozásával az EU Moldovának is a szomszédjává vált. Málta és Ciprus csatlakozásával egy sor mediterrán ország még közelebb került az unióhoz. 2003-ban ezek a mélyreható geopolitikai változások vezettek a „Tágabb Európa – Szomszédság” (Wider Europe - Neigbbourhood), az „Európai Szomszédságpolitika” alapdokumentumának (European Neighbourhood Policy, ENP) megfogalmazásához. Az ENP általános célját az új, elválasztó akadályok létrejöttének megakadályozásában jelölte meg a kibővült unió és a szomszédos államok között, Kelet-Európában és a mediterrán térségben. Emellett az ENP a „közös értékek” alapján az unió környezetében olyan állapotok létrehozását tűzte célul, amelyekben a szomszédos államok mind inkább partnerekké válnak, s mind kevésbé számítanak „harmadik országnak”. Az ENP ugyanakkor sajátos jellegénél fogva az újonnan csatlakozó tagállamoknak lehetőséget kínál, hogy geopolitikai érdekeik és adottságaik alapján, - „value added” módon - az ENP-t maguk is formálják. A 2004. és 2007. évi keleti kibővülés az EU szomszédságpolitikai környezetét mélyrehatóan megváltoztatta, újraértékelte a csatlakozott országok geopolitikai helyi értékét és a szubregionális együttműködés lehetőségeit. Románia és Bulgária csatlakozásával az EU a Fekete-tenger menti térség részévé vált, s ez fontos energiafolyosó és szállítási útvonal, ám egyben olyan térség is, ahol számos olyan megoldatlan biztonságpolitikai probléma van, mint a szervezett bűnözés, az illegális migráció, nem kevésbé a Dél-Kaukázusban és Moldovában számos „befagyott konfliktus”.
• Az EU Bizottság ENP-ről szóló 2006. decemberi jelentése világossá tette, hogy a szomszédsági politika lehetőségei még messze nem merültek ki. Ezért az Európai Tanács 2006. decemberében a következő elnökséget adó tagországot, Németországot arra kérte fel, hogy a Bizottság kezdeményezését konkrét formában öntse, különös tekintettel arra, hogy a Maghreb-országokkal szabadkereskedelmet előmozdító Barcelona-folyamattal szemben a „keleti dimenzióban” még sok a tennivaló. Az EU jelenlegi állapotában ugyanakkor az ENP megerősítésére irányuló erőfeszítések aligha jelenthetik egy új belépésről szóló vita kezdeményezését. A megerősített ENP nem egyszerűen a belépés alternatívája, a tagság elkerülésére irányuló stratégia, de nem is a közvetlen belépéshez vezető út. Ebben a kérdésben a „régi” és „új” tagok között nézetkülönbség van: az újonnan csatlakozott tagállamok hajlamosak az ENP-t nyíltvégű folyamatként, sőt „rejtett belépési tervként” is értelmezni. A török és az ukrán tagság iránti lengyel és magyar nyitottság jól mutatja ezt az álláspontot. Nyilvánvaló, hogy a specifikus érdekeken kívül a kibővüléssel mindig a korábbi peremállamok profitálhatnak legtöbbet. Valójában még nincsen igazi recept az ENP megerősítésére Ebből a szempontból döntő kérdés, miként sikerül-e az ENP belső – a Franciaország, Olaszország és Spanyolország által képviselt déli és a Németország, Lengyelország által képviselt „keleti dimenziója” közötti megosztottság érdekellentéteit kézben tartani, és az Oroszország és keleti szomszédjai közötti kapcsolatokat megjavítani. Az EU költségvetése még mindig a „nagy tagállamok” hagyományos és egykori gyarmataihoz fűződő érdekeit, s nem a „keleti dimenzió” megnövekedett forrásigényeit tükrözi. Emellett fennáll a veszély, hogy a bővülési politika szigorú kondicionalitásának elve az ENP keretében felpuhul és a „benchmark” helyett inkább az együttműködést célzó ösztönzőkre kerül a hangsúly. Az ENP tehát ösztönzőket nyújt az érintett országok belső reformjainak felgyorsításához. A cél a preferenciális kereskedelmi kapcsolatok létrejötte, azért hogy a technikai és pénzügyi támogatás útján lehetővé váljon a piacok kölcsönös megnyitása, továbbá az EU jogi térség kiterjesztése az energia-, környezetpolitika, belügy és igazságügy stb, sőt a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd. területeire. Az EU és Ukrajna közötti kibővített megállapodás jól például szolgál erre, hisz egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását és ezzel az unió belső piacához való hozzáférést irányozza elő.
• A magyar érdekek szempontjából az ENP nem a tagság versus nem-tagság merev geopolitikai dichotómiájából, azaz a hagyományos jogi-területi elhatárolódásból, hanem abból indul ki, hogy az együttműködés – a kevesebb, mint a tagság, de - lehetőség szerint – dinamikus partnerség ill. több, mint a partnerség értelmében – rugalmas, funkcionális határok kialakulásához vezet. A szomszédságpolitika alapvető célja ugyanakkor békés, válságoktól mentes, prosperáló környezet biztosítása. A kilencvenes évek elejétől a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint annak részeként a hagyományos szomszédságpolitika számára a délszláv válságövezet jelentette a legnagyobb kihívást, s ennek tanulságai ma is szem előtt kell tartani. Ebben a válságban Budapestnek a legkülönbözőbb, egymással ellentétes érdekeket – kétoldalú jószomszédi viszonyt, magyar kisebbségek helyzetét, EU- és NATO-lojalitás kérdését, déli országrészek belbiztonságát, a vízi és szárazföldi szállítási útvonalak működőképességét stb. – kellett egymással összeegyeztetni és egyetlen politikai csomagba egyesítenie.
• A délszláv válság a hidegháború utáni világ úgyszólván minden kérdését – az államutódlást, „gyenge állam” és államkudarc problémáját, multietnikus demokráciát, az etnikumközi, nemzetközi és polgárháborús konfliktust, nemzetközi beavatkozás jogszerűségét stb. – napirendre tűzte, s ez nem csupán a magyar, hanem az uniós politika képességeit is próbára tette. Minden hatékony szomszédságpolitikának alapfeltétele, hogy szilárd államisággal rendelkező partnerek legyenek, melyek készek elismerni egymást, és készek egymással együttműködni. A délszláv térség különösen jó példa erre a háromszakaszos fejlődésre, amelyben a „gyenge államok” megerősítése és ezzel a status quo rögzítése az első, az újonnan kialakult és egymást elismerő szereplők együttműködése, a szubregionális multilateralizmusok kialakulása a második, végül az Uniós tagság elérése a harmadik szakasz. Montenegró függetlenségét követően a koszovói rendezés mindenoldalú – explicit, vagy hallgatólagos - elfogadása azt jelenti, hogy a térség dezintegrációja véget ér, s ezzel a status quo és a „gyenge államok” megszilárdulása az államközi együttműködés előtt megnyithatja az utat. További fontos előfeltétel, hogy az egyes szubrégiók közötti fejlődési rés ill. jövedelemi diszparitások (egy főre eső GDP) bizonyos küszöb alá ne kerüljenek, rendelkezésre álljon a megfelelő piacgazdasági és demokratikus értékeken alapuló intézményi homogenitás, vagy az ebbe az irányba mutató politikai akarat.
• Magyar nézőpontból figyelembe veendő a kül- és szomszédságpolitika sajátos diverzifikált jellege, hisz az ország különböző fejlődés irányok és különböző státusú államok metszéspontján van. A szomszédsági kapcsolatokban egyrészt megtalálható az integrált, érett, (posztmodern) államiságon és az európaizált politikai elit meghatározó súlyán alapuló szomszédságpolitika (Ausztria, Szlovénia), másrészt az integrált, azonban a hagyományos (homogenizáló) nemzetállami identitás és a nemzeti és européer szembenállás törésvonalait megőrző politika (Szlovákia, Románia). Végül a magyar kül- és szomszédságpolitikának szembe kell néznie az integráció gravitációs terében – tagjelölti státussal (Macedónia), vagy azt még nélkülöző hagyományos „modern” nemzetállamokkal, végül azokkal is, melyek belátható időn belül nem lesznek az EU tagjai, ahol a politikai orientáció kérdése véglegesen és visszafordíthatatlanul még nem dőlt el (Ukrajna). Mindebből következik, hogy a magyar szomszédságpolitika különböző, integrált és integrálatlan, modernként és posztmodernként egyaránt jellemezhető fejlődési övezetek metszéspontjában van, s ennek a szomszédságpolitika alakításában is kifejezésre kell jutnia.
Translation - Romanian III.2. Caracterul special al politicii de vecinătate a UE (ENP)
• Procesul de extindere al UE a creat zona stabilităţii, securităţii a prosperităţii în Europa. Extinderea s-a adeverit ca şi cel mai mare succes al politicii externe şi de securitate. După al cincilea val de extindere din 2004 s-a pus cu drept întrebarea, dacă acest succes n-ar putea fi în întregime sau parţial repetat între ţările învecinate cu UE celor 25. O altă întrebare ar fi, cum s-ar putea întări procesul de „europeizare” între ţările învecinate cu UE – deşi fără perspectivă la aderare – şi cum s-ar putea utiliza în acest scop mijloacele politicii de extindere. Cu ocazia rundei cinci de extindere, UE a devenit limitrofă cu Belorusia, Ucraina şi Rusia. După aderarea României, UE are graniţă comună şi cu Republica Moldova. Prin aderarea Ciprului şi a Maltei UE s-a apropiat şi mai mult de unele ţări mediteraneene. Aceste schimbări geopolitice profunde au dus în 2003 la formularea unei „Europe mai largi – Vecinătate” (Wider Europe - Neigbbourhood), sau a documentului de bază „Politica Europeană de Vecinătate” (European Neighbourhood Policy, ENP). ENP şi-a propus ca şi obiectiv general combaterea piedicilor care despart UE extinsă şi ţările ei vecine din Europa de Ost şi zona mediteraneeană. ENP şi-a propus pe baza „valorilor comune” mai departe ca şi obiectiv realizarea acelor condiţii în ţările învecinate, prin care aceştia pot deveni din ce în ce în mai mare măsură parteneri, şi care se vor socoti din ce în ce mai puţin ca şi „ţări terţe”. ENP prin caracterul ei specific oferă oportunitatea ţărilor noi aderate, ca aceştia pe baza intereselor şi condiţiilor sale geopolitice să formeze şi ei însuşi – după modul „value added” – ENP-ul. Extinderea din 2004 şi 2007 a transformat profund împrejurimea politicii de vecinătate, a evaluat din nou valoarea geopolitică locală a ţărilor nou aderate şi posibilităţile cooperării subregionale. Cu aderarea României şi Bulgariei UE a devenit parte a regiunii Mării Negre, o cale importantă de transport şi coridor energetic, dar totodată şi o regiune cu multe probleme nerezolvate din punct de vedere al politicii de securitate, precum criminalitatea organizată sau migraţia ilegală, şi nu în ultimul rând „conflictul încremenit” din Sudul Caucazului sau din Republica Moldova.
• Din raportul Comisiei UE din 2006 în privinţa ENP reiese că posibilităţile politicii de vecinătate pe departe nu sunt pe deplin exploatate. Din acest motiv Consiliul European însărcinează în decembrie 2006 Germania, care preia preşedinţia, să concretizeze iniţiativa Comisiei, mai ales că faţă de procesul de la Barcelona, care sprijină comerţul liber cu ţările Maghreb, în „dimensiunea estică” mai este mult de făcut. În starea actuală a UE totodată, eforturile depuse pentru întărirea ENP nu poate să fie baza discuţiilor pentru o nouă extindere. Întărirea ENP nu este o simplă alternativă a aderării, sau strategia evitării statutului de membru, dar nici nu reprezintă calea directă de a deveni membru al UE. În acest punct statele „vechi” şi cele „noi” sunt de părere diferită: statele noi aderate sunt dispuse să interpreteze ENP ca şi o procedură deschisă, mai mult ca şi un „plan latent de aderare”. Receptivitatea polonă şi ungară faţă de aderarea Turciei şi a Ucrainei este semnificativă pentru această atitudine. Evident, că în afara intereselor specifice, cei care profită în cea mai mare măsură de o extindere sunt întotdeauna statele periferice. Actualmente de fapt nu există o adevărată soluţie pentru întărirea ENP. Din acest punct de vedere este deosebit de important cum se soluţionează divergenţa internă a ENP, cauzată de conflictul de interese dintre „dimensiunea sudică” – reprezentată de Franţa, Italia şi Spania – şi „dimensiunea estică” – reprezentată de Germania şi Polonia – , şi cum se vor îmbunătăţi relaţiile cu Rusia şi cu ţările vecine din est. Bugetul UE oglindeşte încă şi acuma interesele tradiţionale şi legate de coloniile de odinioară ale „statelor mari”, şi nu pretenţiile de resurse crescute ale „dimensiunii de est”. Pe deasupra există pericolul, că principiul de condiţionare severă a politicii de extindere în cadrul ENP se diluează şi în locul unui „benchmark” accentul se pune pe stimulente care au ca şi obiectiv cooperarea. ENP stimulează reformele ţărilor respective. Obiectivul constă în realizarea relaţiilor economice preferenţiale, cu scopul, ca prin sprijinul tehnic şi financiar să fie posibilă o deschidere reciprocă a pieţelor, şi extinderea spaţiului juridic al UE privind domeniul energiei, protejării mediului, politicii interne şi al justiţiei etc., şi chiar şi în domeniul dialogului politicii externe şi a securităţii. prevede, acord lărgit Un exemplu pozitiv în acest sens reprezintă acordul lărgit dintre UE şi Ucraina, deoarece acesta prevede realizarea zonei comerciale libere, şi prin aceasta accesul la piaţa internă al UE.
• Din punctul de vedere ale intereselor ungare, ENP nu are la bază dihotomia rigidă geopolitică de membru vs. non-membru, adică de delimitarea tradiţională juridic-teritorială, ci porneşte de la ideea, că cooperarea – în sensul de a fi mai puţin ca membru, dar în cadrul posibilităţilor având statutul unui parteneriat dinamic, precum un statut mai mult decât parteneriat – are ca şi rezultat un cadru funcţional şi dinamic. Obiectivul principal al politicii de vecinătate constă în asigurarea unui cadru de prosperitate în pace şi lipsită de crize. Cea mai acută problemă pentru politica de vecinătate, dar şi pentru întreaga politică externă şi de securitate ungară consta la începutul anilor 90 din conflictul din Balcani, iar de experienţele acumulate prin acest conflict trebuie fi ţinut cont şi astăzi. În acest conflict Budapesta a trebuit să armonizeze cele mai diferite şi adesea oponente interese – relaţia bilaterală de bună vecinătate, situaţia minorităţilor maghiare, problema loialităţii cu UE şi NATO, securitatea internă din sudul statului, asigurarea drumurilor de transport – şi să le unifice într-un singur pachet politic.
• Criza din Balcani a adus la ordinea de zi toate problemele de după perioada războiului rece – succesiunea de stat, problema „statului slab” şi eşecul unui stat, democraţia multietnică, conflictul etnic, cel internaţional şi războiul civil, legitimitatea intervenţiei internaţionale – şi a pus la încercare atât capacităţile politice ungare, cât şi cele ale UE. Baza unei politici de vecinătate eficiente este ca partenerii să aibă o formă solidă de stat, să se accepte reciproc, şi să fie dispuşi să coopereze. Regiunea Balcanilor este un exemplu bun pentru această dezvoltare pe trei etape, în care prima etapă constă în întărirea „statelor slabe” şi totodată fixarea status quo-ului acestora, a doua în recunoaşterea reciprocă şi cooperarea actorilor noi formaţi, şi apariţia multilateralităţii subregionale, iar a treia în obţinerea statutului de membru în UE. Rezolvarea multilaterală – explicită sau consimţită – a conflictului din Kosovo după proclamarea independenţei în Muntenegru, înseamnă sfârşitul dezintegrării regiunii, şi cu aceasta se deschide drumul spre întărirea „statelor slabe” şi a status quo-ului, precum şi spre cooperarea dintre state. O următoare condiţie preliminatoare, ca disparităţile de venit (GDP pe cap de locuitor) şi de dezvoltare între subregiuni să nu treacă o anumită măsură, să fie deja realizată, sau cel puţin exprimată în voinţa politică omogenitatea instituţională bazată pe valorile democraţiei şi a economiei de piaţă.
• Din punct de vedere al Ungariei trebuie luat în considerare caracterul aparte diversificat al politicii externe şi de securitate, deoarece Ungaria se află în punctul de intersecţie al diferitelor direcţii de dezvoltare, şi al statelor cu diferite statute. În relaţiile de vecinătate se pot întâlni pe deoparte politica de vecinătate bazată pe un stat (postmodern) integrat şi dezvoltat, şi pe o elită europeizată (Austria şi Slovenia), pe de altă parte politica integrată, însă susţinătoare a statului-naţiune tradiţional (homogen) şi a oponenţei dintre naţiune şi europeenism (Republica Slovacă şi România). Politica externă şi de securitate trebuie finalmente să se confrunte în spaţiul gravitaţional al integrării cu statele-naţiune tradiţionale „moderne” care sunt deja candidaţi la statutul de membru al UE (Macedonia), şi cu aceia care încă nu o posed, precum şi cu statele, în care încă nu s-a decis definitiv şi ireversibil orientarea politică, şi care nu vor deveni întru-un timp previzibil membrii al UE (Ucraina). Din toate acestea rezultă, că politica de vecinătate ungară se află în punctul de intersecţie al diferitelor zone de dezvoltare integrate şi neintegrate, care pot fi caracterizate ca modern şi totodată ca postmodern, fapt care trebuie să fi reflectată şi în formarea politicii de vecinătate.
Hungarian to German: Hallássérültek Zeneoktatása - Musikunterricht für Hörgeschädigte
Source text - Hungarian 5. Rész
A hallássérültek klarinét oktatása
1. Első lépések a klarinét játékban
2. Személyre szabott oktatás
3. Azonosságok és különbözőségek a halló és a hallássérült gyerekek
klarinét oktatásában.
4. A tanári kontroll szerepe és lehetőségei - Az oktató profilja
5. Oktatási módszerek
1. Első lépések a klarinétjátékban
Vajon milyen lehet belefújni a klarinétba, megszólaltatni egy hangot, egy hangszert. Milyen előzetes elképzelésük lehet azoknak, akik még nem „fújtak” bele egy klarinétba?
Ha a tanár, a játékos egyszerűen belefúj a hangszerbe, minden a helyén van, szólnak a hangok, szaladnak az ujjak, egyszerű a dolog, és talán nem is tűnik nehéznek. Vajon felmerül-e a hallgatóságban a hosszú évek gyakorlásainak véget nem érő sora, ami a természetesség képzetét kelti.
A munkánkat egy bemutató játékkal kezdjük. Érdemes egy ismert gyerekdalt, slágert, rajzfilmzenét beleilleszteni a bemutatóba. Bármit lehet játszani, ami felkelti a gyerekek figyelmét, érdeklődését. Ritka az, aki otthon hagyta a hallókáját és ezért nem hall semmit, a többiek érdeklődése rá is ráragad. Jó a virtuóz darab részlet, a gyors, látványos ujjmozgatással járó hang effektus.
Több növendékem mozgatta már hihetetlen gyorsan az ujját, és csodálkozott el az eredményen: szinte ugyanaz a hang szólt végig, hiszen a hangszerjátéknál az ujjak mozgatását is lépésről lépésre haladva lehet elsajátítani. Ne szaladjunk előre, hiszen a klarinét megszólaltatása a fúvóka szájba vételével kezdődik.
A rövid bemutatót követően megszólaltatjuk a hangszert a növendékekkel. Felül a fogat ráhelyezzük a fúvókára. Alul az ajkunkat a fog és a nád közé helyezzük, és belefújjuk a levegőt a hangszerbe. Megszólal, vagy nem szólal meg? Általában nem! A látott természetes könnyedséggel szóló hangszer a gyakorlatban a természetestől eltérő technikát kíván. Fújjunk nagy sebességű levegőt a próbálkozó tenyerébe, és kérjük meg, próbáljon ő is hasonlót fújni a miénkbe. Így már valószínűleg hangot ad a hangszer, és elkezdődhet a mi feladatunk, az első belefújt hangot csiszolni, tökéletesíteni. Az első idegenkedésen túlvisz bennünket, ez az első hatalmas sikerélmény, amit a hangszer megszólaltatása jelent. Ha több gyerek van jelen, (általában ez így szokott lenni) nem kis büszkeséget könyvelhet el az, akinek ez elsőre sikerül. Ne feledjük el azonban azt, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ők a legtehetségesebbek, vagy egyáltalán fognak-e klarinétozni!
Translation - German 5. Teil
Musikunterricht für Hörgeschädigte
1. Die ersten Schritte beim Klarinettenspiel
2. Personalisierter Unterricht
3. Übereinstimmungen und Besonderheiten des Klarinettenunterrichts bei gesunden und hörgeschädigten Kindern
4. Die Rolle und die Möglichkeiten der Lehrerkontrolle – Das Lehrerprofil
5. Unterrichtsmethoden
1. Die ersten Schritte beim Klarinettenspiel
Wie fühlt sich wohl an in eine Klarinette hineinzublasen, einen Klang zu erzeugen, oder ein Instrument zum Spielen zu bringen? Was für Vorstellungen könnten darüber diejenigen haben, die noch nie in eine Klarinette hineingeblasen haben? Wenn der Lehrer oder der Interpret ins Instrument hineinbläst, die Klänge ertönen und die Finger leicht und selbstverständlich spielen, scheint das Spielen auf dem Instrument überhaupt sehr leicht zu sein. Wenn man den Interpreten sieht und hört, fragt man sich als Zuhörer selten, wie viel Schweiß und wie viele Stunden Übung für dieses souveräne und selbstverständliche Spielen notwendig waren.
Zum Beginn werden wir etwas vorspielen. Es ist sinnvoll mit einem Kinderlied, Schlager oder Zeichentrickfilmmusik zu beginnen. Man kann eigentlich alles spielen, die das Interesse der Kinder weckt. Auch wenn einige Kinder ihr Hörgerät vergessen haben sollten, und somit überhaupt nichts hören können, das Interesse der anderen, wird auch auf sie übertragen. Ein virtuoses, bewegtes Stück mit spektakulären Fingerbewegungen ist hier von Vorteil. Viele meine Schüler stauten darüber, dass sie obwohl ihre Finger schnell bewegten, an dem Klang sich nichts änderte. Selbstverständlich kann man auch den Fingersatz nur langsam, schrittweise erlernen. Wir sollten jedoch nicht soweit vorschreiten, sondern mit dem Mundstück beginnen.
Nach einer kurzen Vorführung werden die Schüler gebeten, mit der Klarinette Töne zu erzeugen. Die oberen Zähne berühren das Mundstück. Die Unterlippe wird zwischen den unteren Zähnen und das Rohrblatt gepresst. In dieser Mundstellung wird der Schüler nun in die Klarinette einblasen. Wird jetzt ein Klang hörbar? Meistens nicht! Das mit scheinbar leichter Selbstverständlichkeit gespielte Instrument verlangt in der Praxis eine quasi unnatürliche Spieltechnik. Wir sollen eine starke Luftströmung auf die innere Handfläche des Schülers blasen, und anschließend ihn bitten, dass er dasselbe mit uns zu tun. Somit wird auch wahrscheinlich der erste Klang auf dem Instrument gelingen, unsere Aufgabe besteht nun darin, diesen Klang zu verbessern. Die erste Abneigung wird mit diesem ersten Erfolgserlebnis nun überwunden. Falls wie gewöhnlich mehrere Kinder am Unterricht teilnehmen, derjenige, dem die Klangerzeugung somit auf Anhieb gelingt, kann mit Recht die Anerkennung der Gruppe gewinnen. Wir sollten aber daran denken, dass nicht unbedingt diejenigen die begabtesten sind, und als zukünftige Klarinettenspieler in Betracht kommen, denen zuerst die Klangerzeugung gelingt!
German to Romanian: www.immowert-dalnoki.de
Source text - German Der Verkehrswert ist nach § 194 BauGB wie folgt definiert:
Der Verkehrswert wird durch den Preis bestimmt, der in dem Zeitpunkt, auf den sich die Ermittlung bezieht, im gewöhnlichen Geschäftsverkehr nach den rechtlichen Gegebenheiten und tatsächlichen Eigenschaften, der sonstigen Beschaffenheit und der Lage des Grundstücks oder des sonstigen Gegenstands der Wertermittlung ohne Rücksicht auf gewöhnliche oder persönliche Verhältnisse zu erzielen wäre.
So lautet beispielweise die vom Europäischen Rat aufgestellte Definition des Marktwertes:
Unter dem Marktwert ist der Preis zu verstehen, der zum Zeitpunkt der Bewertung auf Grund eines privatrechtlichen Vertrages über Bauten oder Grundstücke zwischen einem verkaufswilligen Verkäufer und einem ihm nicht durch persönliche Beziehungen verbundenen Käufer unter den Voraussetzungen zu erzielen ist, dass das Grundstück offen am Markt angeboten wurde, dass die Marktverhältnisse einer ordnungsgemäßen Veräußerung nicht im Wege stehen und dass eine der Bedeutung des Objektes angemessene Verhandlungszeit zur Verfügung steht (Richtlinie 78/660 EWG Art. 42a, b, c).
Eine weitere Marktdefinition findet sich bei der TEGoVA (The European Group of Valuers Associations)…….
Auch diese Definition zeigt eine unmittelbare Verwandtschaft zur Verkehrswertdefinition. Weitere Marktwertdefinitionen finden sich beispielweise im „Red Book“ (Normen der Chartered Surveyors) und in den International Accounting Standards (dort wird der Marktwert als „Fair Value“ bezeichnet).
….. und ich versuche anhand der Absichten des Auftraggebers, diese auf die drei gängigen Verfahren:
- Vergleichswertverfahren (WertV §§ 13 bis 14)
- Ertragswertverfahren (WertV §§ 15 bis 20) und
- Sachwertverfahren (WertV §§ 21 bis 25)
Abzustellen um so den Verkehrswert begründet darzustellen.
Außerdem besagt die WertV (§ 7 Abs. 1 Satz 1): zur Ermittlung des Verkehrswertes sind das Verkehrswertv., das ertragswertv., das Sachwertv. Oder mehrere dieser Verfahren heranzuziehen. Diese Aufzählung ist nicht abschließend, so dass die Anwendung von nicht in der WertV genannten Verfahren möglich ist. So können beispielweise auch das:
- Residualwertverfahren
- Und das Discounted – Cash – Flow – Verfahren (DCF) angewendet werden, wenn mit diesen Verfahren die Orientierung der Marktteilnehmer hinreichend genau abgebildet wird.
Translation - Romanian Articolul 194 BauGB defineşte valoarea comercială după cum urmează:
Valoarea comercială se calculează pe baza preţului care poate fi obţinut în momentul evaluării în condiţiile normale de piaţă, într-un cadru legal dat, luând în seamă calităţile, plasarea şi orientarea topografică a imobilului, neţinând cont de relaţiile personale.
Consiliul European de exemplu defineşte valoarea de piaţă în felul următor:
Prin valoare de piaţă se înţelege preţul la care terenurile şi clădirile ar putea fi vândute, la data evaluării, pe bază de contrat sub semnătură privată între un vânzător ce consimte şi un cumpărător neobligat, fiind de la sine înţeles că bunul a făcut obiectul unei oferte publice pe piaţă, că condiţiile acesteia permit vânzarea legală şi că termenul disponibil pentru negocierea vânzării este cel normal ţinând seama de natura bunului (Art.49/2 din Directiva Consiliului European 91/674).
O altă definiţie a valorii de piaţă întâlnim la TEGoVA (The European Group of Valuers Associations)…….
Şi această definiţie are puncte comune cu definiţia valorii comerciale.
Cunoaştem şi alte definiţii a valorii de piaţă, de exemplu în „Red Book” (Codexul evaluării şi valorificării imobiliare al instituţiei britanice Chartered Surveyors) sau în International Accounting Standards (unde valoarea este marcată prin „Fair Value”).
…şi voi încerca, ţinând cont de intenţiile mandantului, să prezint valoarea comercială, aplicând cele trei metode de evaluare de regulă practicate:
evaluare comparativă (WertV §§ 13 bis 14)
evaluare pe bază de venit (WertV §§ 15 bis 20)
evaluare pe baza valorii reale (WertV §§ 21 bis 25)
În WertV (§ 7 Abs. 1 Satz 1) se stipulează de asemenea: în scopul stabilirii valorii de piaţă se vor practica metodele de evaluare a valorii de piaţă, pe bază de venit, sau pe baza valorii materiale, ori combinând câteva dintre aceste trei metode. Această listă nu se limitează la aceste metode de evaluare. În scopul evaluării valorii de piaţă, precum şi pentru o estimare mai exactă a orientării a participanţilor pe piaţă, se pot folosi şi alte metode decât cele incluse în WerV, precum:
metoda de evaluare a valorii reziduale, şi
metoda Discounted – Cash – Flow – (DCF)
German to Hungarian: www.immowert-dalnoki.de
Source text - German Der Verkehrswert ist nach § 194 BauGB wie folgt definiert:
Der Verkehrswert wird durch den Preis bestimmt, der in dem Zeitpunkt, auf den sich die Ermittlung bezieht, im gewöhnlichen Geschäftsverkehr nach den rechtlichen Gegebenheiten und tatsächlichen Eigenschaften, der sonstigen Beschaffenheit und der Lage des Grundstücks oder des sonstigen Gegenstands der Wertermittlung ohne Rücksicht auf gewöhnliche oder persönliche Verhältnisse zu erzielen wäre.
So lautet beispielweise die vom Europäischen Rat aufgestellte Definition des Marktwertes:
Unter dem Marktwert ist der Preis zu verstehen, der zum Zeitpunkt der Bewertung auf Grund eines privatrechtlichen Vertrages über Bauten oder Grundstücke zwischen einem verkaufswilligen Verkäufer und einem ihm nicht durch persönliche Beziehungen verbundenen Käufer unter den Voraussetzungen zu erzielen ist, dass das Grundstück offen am Markt angeboten wurde, dass die Marktverhältnisse einer ordnungsgemäßen Veräußerung nicht im Wege stehen und dass eine der Bedeutung des Objektes angemessene Verhandlungszeit zur Verfügung steht (Richtlinie 78/660 EWG Art. 42a, b, c).
Eine weitere Marktdefinition findet sich bei der TEGoVA (The European Group of Valuers Associations)…….
Auch diese Definition zeigt eine unmittelbare Verwandtschaft zur Verkehrswertdefinition. Weitere Marktwertdefinitionen finden sich beispielweise im „Red Book“ (Normen der Chartered Surveyors) und in den International Accounting Standards (dort wird der Marktwert als „Fair Value“ bezeichnet).
….. und ich versuche anhand der Absichten des Auftraggebers, diese auf die drei gängigen Verfahren:
- Vergleichswertverfahren (WertV §§ 13 bis 14)
- Ertragswertverfahren (WertV §§ 15 bis 20) und
- Sachwertverfahren (WertV §§ 21 bis 25)
Abzustellen um so den Verkehrswert begründet darzustellen.
Außerdem besagt die WertV (§ 7 Abs. 1 Satz 1): zur Ermittlung des Verkehrswertes sind das Verkehrswertv., das ertragswertv., das Sachwertv. Oder mehrere dieser Verfahren heranzuziehen. Diese Aufzählung ist nicht abschließend, so dass die Anwendung von nicht in der WertV genannten Verfahren möglich ist. So können beispielweise auch das:
- Residualwertverfahren
- Und das Discounted – Cash – Flow – Verfahren (DCF) angewendet werden, wenn mit diesen Verfahren die Orientierung der Marktteilnehmer hinreichend genau abgebildet wird.
Translation - Hungarian A forgalmi értéket a § 194 BauGB a következőképpen határozza meg:
A forgalmi érték azon ár alapján határozható meg, amely a becslés időpontjában, szokásos piaci forgalom mellett és törvény adta lehetőségek között, a felmérés tárgyát képező ingatlan tényleges tulajdonságai, fekvése és egyéb minőségi szempontok figyelembevétele mellett lenne elérhető, tekintet nélkül az általános és személyes viszonyokra.
Az EU Tanácsa így határozta meg a piaci értéket:
A "piaci érték" az az ár, amelyen a földterület és épület egy eladni kívánó eladó és egy teljesen független vevő közötti magánjogi szerződés keretében az értékelés napján értékesíthető lenne, vélelmezve, hogy a földterület nyilvánosan hozzáférhető a piac számára, hogy a piaci körülmények lehetővé teszik a szabályos eladást, és hogy az ingatlan jellegére tekintettel szokásos időtartam áll rendelkezésre az értékesítés megtárgyalására (Az EU Tanácsának 91/674. irányelve, 49/2 cikk).
Egy másik meghatározás a TEGoVA-ból
(The European Group of Valuers Associations)…….
Ez a meghatározás is sokban hasonlít a forgalmi érték definíciójához.
További meghatározások találhatók piaci értékről például a „Red Book“ című műben (a brit Royal Institution of Chartered Surveyors ingatlanértékelési és ingatlanbecslési kódexe) és az International Accounting Standards normagyűjteményében (ahol a piaci érték kifejezésnek a „Fair Value“ felel meg).
….. és megpróbálom a megbízó szándéka szerint a három szokásos eljárást,
- az összehasonlító értékelést (WertV §§ 13 bis 14),
- a hozamalapú értékelést (WertV §§ 15 bis 20) és
- az eszköz alapú értékelést (WertV §§ 21 bis 25)
alkalmazni, és így a forgalmi értéket megállapítani.
Ezenkívül a WertV (§ 7 Abs. 1 Satz 1) kimondja: a piaci érték megállapítására szolgál a piac alapú árképzés, a hozam alapú árképzés, az eszköz alapú árképzés vagy ezek együttes alkalmazása. Ez a felsorolás nem teljes, ezért a WertV-ben nem említett eljárás alkalmazása lehetséges. Ezért például alkalmazhatóak olyan eljárások, mint
- a maradványérték alapú értékelés
- és a Discounted – Cash – Flow – eljárás (DCF)
amennyiben ezekkel az eljárásokkal a piaci szereplők megfelelően tájékoztathatóak.
Master's degree - Université Marc Bloch Strasbourg de-ro-hu
Experience
Years of experience: 21. Registered at ProZ.com: Feb 2007. Became a member: Sep 2007.
Credentials
German to Hungarian (Institut de Traducteurs, Interprètes et de Relations Internationales, verified) German to Hungarian (Technische Universität Budapest, verified) Romanian to Hungarian (Institut de Traducteurs, Interprètes et de Relations Internationales, verified) Romanian to Hungarian (Technische Universität Budapest, verified) Romanian to German (Institut de Traducteurs, Interprètes et de Relations Internationales, verified)
Romanian to German (Technische Universität Budapest, verified) Hungarian to German (Institut de Traducteurs, Interprètes et de Relations Internationales, verified) Hungarian to German (Technische Universität Budapest, verified) Hungarian to Romanian (Institut de Traducteurs, Interprètes et de Relations Internationales, verified) Hungarian to Romanian (Technische Universität Budapest, verified) German to Romanian (Institut de Traducteurs, Interprètes et de Relations Internationales, verified) German to Romanian (Technische Universität Budapest, verified)
More
Less
Memberships
N/A
Software
Across, Adobe Acrobat, Adobe Photoshop, memoQ, Microsoft Excel, Microsoft Word, Passolo, SDLX, Trados Studio
Diplomübersetzer (MA) und EU-Konferenzdolmetscher (MASTER-Diplom Université Marc Bloch Strasbourg und TU Budapest) mit MA-Abschluss in Germanistik (Linguistik und Literaturwissenschaft) und BA-Abschluss als DaF-Lehrer (Deutsch als Fremdsprache, Eötvös Lóránd Universität Budapest). Ich bin in Siebenbürgen (Klausenburg) zweisprachig aufgewachsen (Ungarisch-Rumänisch) und lebe seit 1987 in Deutschland (Bayern). Mein Zweitwohnsitz ist in Ungarn. Meine Arbeitssprachen sind UNGARISCH-RUMÄNISCH-DEUTSCH. Bei mir hat Interkulturalität einen hohen Stellenwert.
This user has earned KudoZ points by helping other translators with PRO-level terms. Click point total(s) to see term translations provided.
Expertise 
Portfolio 