Quick Facts

Contoso Express is comprehensive and flexible business management software with built-in support for industry best practices to meet the demands of transportation and logistics companies, including logistics services providers. Designed for rapid implementation at a predefined price, it delivers a fast return on investment and has the flexibility to adapt as business needs change.

The Contoso Express solution is ideal for a midsize company seeking an integrated industry solution to manage its entire business, including:

• Project, document, and product data management
• Procurement and management of indirect materials
• Best practice-based business processes
• Sales and service delivery management
• Traceability, environmental compliance, and quality management
• Asset management and controlling
• Financials management and reporting

Business Benefits

• Improve efficiency with a comprehensive solution that delivers all the functionality needed to support your business processes.
• Lower total cost of ownership with software stacks that are standardized – so licensing, service, and associated support costs are minimized.
• Confidently grow your business with a proven solution from a leading provider of business software.
• Achieve rapid time to value with a flexible solution and tools that help you get every facet of your business running quickly and smoothly – with low risk.

Áttekintés

A Contoso Express a bevált iparági gyakorlatokat beépített módon támogató, átfogó és rugalmas ügyviteli rendszer, amely kielégíti a szállítmányozási és logisztikai cégek, többek között a logisztikai szolgáltatók igényeit. A rendszer fix költségű, gyors bevezetésre lett tervezve, ezért a beruházás megtérülése gyors, emellett pedig kellően rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon az üzleti igények változásához.

A Contoso Express megoldás ideális választás azon középvállalkozások számára, amelyek integrált iparági megoldást keresnek teljes ügyvitelük menedzselésére, beleértve az alábbi területeket:

• Projekt-, dokumentum- és termékadat-kezelés
• Közvetett anyagok beszerzése és anyaggazdálkodás
• Bevált gyakorlatokon alapuló üzleti folyamatok
• Értékesítés és szolgáltatásteljesítés kezelése
• Nyomonkövethetőség, környezeti megfelelőség és minőségbiztosítás
• Eszközgazdálkodás és kontrolling
• Pénzügyi gazdálkodás és jelentéskészítés

Üzleti előnyök

• Hatékonyságnövekedés az átfogó megoldásnak köszönhetően, amelynek funkciói teljes körűen biztosítják az üzleti folyamatok támogatását.
• Alacsonyabb működési összköltség a szabványosított szoftvercsomagok révén, amelyek minimálisra csökkentik a licencelési, szolgáltatási és járulékos támogatási költségeket.
• Növekvő cégét biztonságban tudhatja, hiszen az üzleti szoftverek egyik vezető gyártójának bevált megoldását használja.
• Gyors megtérülést érhet el, mert ez a rugalmas megoldás és eszközkészlet az ügyvitel minden területén biztosítani tudja a gyorsaságot és a folyamatosságot – ráadásul alacsony kockázat mellett.

• Overview of software development methodologies.
• Traditional and agile methodologies, iterative and incremental development.
• Modeling as a series of transformations.
• Cost estimation and resource planning.
• Test strategy.
• Requirements analysis
• Goals, means and tools. EA’s support.
• Business analysis, process modeling and modeling business use cases.
• Requirements specification and requirements modeling.
• Modeling UI (screens) and navigation.
• Test strategy and test management
• Goals, means and tools. EA’s support.
• Transformation from requirements model. Developing test strategy. Ensuring traceability.
• Conceptual design
• Goals, means and tools. EA’s support.
• About and developing domain model (business model). Level of details. Areas to focus on.
• Logical design
• Goals, means and tools. EA’s support.
• Architectural design. Layers and tiers.
• Developing implementation and deployment model
• Goals, means and tools. EA’s support.
• Platform-specific decisions and features.
• Testing
• Goals, means and tools. EA’s support.
• Test model.
• Project Management
• Approval, complexity and status (maturity) states.
• Cost estimation. Use-case point analysis.
• Automating tasks and reusability.
• Change management.
• Communication.
• QA.

• Software development and software design tools
• Importance of methodologies. Features and advantages of development methodologies. Importance of testing.
• Software development tools. Typical features and EA-specific features. Advantages of using such tools.
• Viewing and interpreting UML models and elements
• Logical model.
• Implementation models.
• Deployment models.
• Traceability (models as series of transformations)
• Communication and change management functions.
• Developing implementation models
• Working with platform-specific properties and model elements. Importing language-specific namespaces and types. Special implementation settings (such as collection classes)
• Diagramming features. Developing and working with class diagrams. Developing and working with state machines and other behavioral and functional diagrams.
• Documenting the implementation model.
• Developing (modeling) unit tests.
• Code generation
• Scheme generation. Database schemes and other schemes (XSD, WSDL).
• Source code (program code) generation. Structure and behavior generation.
• Code generation templates

• Szoftverfejlesztési módszertanok áttekintése
• Hagyományos és agilis módszertanok, iteratív és inkrementális fejlesztés
• A modellek, mint transzformációsorozat
• Költség- és erőforrás-tervezés
• Tesztstratégia
• Követelményelemzés
• Célja, módja, eszközei; az EA által nyújtott támogatás
• Üzleti elemzés, folyamatmodellezés és üzleti használati esetek modellezése
• Követelményspecifikáció és -modellezés
• Felület- (képernyő-) és navigációtervezés
• Tesztstratégia és teszteléstervezés
• Célja, módja, eszközei; az EA által nyújtott támogatás
• Transzformáció a követelménymodellből; tesztstratégia kialakítása; visszakereshetőség biztosítása
• Koncepcionális tervezés
• Célja, módja, eszközei; az EA által nyújtott támogatás
• Az üzleti vagy szakterületi modell fogalma és kialakítása, részletezettségi szint, fókuszpontok
• Logikai tervezés
• Célja, módja, eszközei; az EA által nyújtott támogatás
• Architektúrakialakítás, rétegzés
• Implementációs és üzemi modell tervezése
• Célja, módja, eszközei; az EA által nyújtott támogatás
• Platform- és programnyelv-specifikus döntések és szolgáltatások
• Tesztelés
• Célja, módja, eszközei; az EA által nyújtott támogatás
• Tesztelési modell
• Projektvezetés
• Jóváhagyási, összetettségi és készültségi állapotok
• Költségbecslés, esetpont-analízis
• Feladatok automatizálása, újrafelhasználhatóság
• Változáskezelés
• Kommunikáció
• Minőségbiztosítás

• Szoftverfejlesztés és rendszertervezői eszközök
• A szoftverfejlesztés módszerességének fontossága; a modern fejlesztési módszertanok jellemzői és előnyei; a tesztelés módszerességének fontossága
• Eszközök a szoftverfejlesztésben; szokásos és EA-specifikus funkciók; használatuk előnyei
• UML-modellek és -modellelemek megtekintése értelmezése
• Logikai modellek
• Implementációs modellek
• Üzemi modellek
• Visszakereshetőség (a modellek transzformációs jellege)
• Kommunikációs és változáskezelési funkciók
• Az implementációs modell kialakítása
• Platformspecifikus tulajdonságok és modellelemek használata; beépített nyelvi típusok és osztályok importálása; speciális implementációs beállítások (például gyűjteményosztályok) megadása
• Diagramkészítési funkciók; osztálydiagramok kialakítása; állapotgépek és más viselkedési és funkcionális diagramok kialakítása
• Az implementációs modell dokumentálása
• Unittesztek kialakítása (modellezése)
• Kódgenerálás
• Sémagenerálás; adatbázissémák; egyéb sémák (XSD, WSDL)
• Programkód-generálás; szerkezet- és viselkedésgenerálás
• Kódgenerálási sablonok

Problémamegoldás. Az intelligenciát alapvetően csak a helyzet azonosításának a képességével definiáltuk. Ennek azonban közvetlen kapcsolata van a problémamegoldással. A problémamegoldás egyrészt a helyzetre vonatkozó szabályok, különösen azok feltételrészének az azonosítását jelenti. Jelentheti még a szabályok egymással való kombinálást, azaz a következtetést is. A szabályok együttes értelmezése, alkalmazása azonban még nem feltétlenül nevezhető következtetésnek. A probléma megoldása jelenti továbbá a megtalált megoldási mód alkalmazását is, amelyet azonban már nem sorolunk az intelligenciához; egy megtalált megoldási módot más is megvalósíthat.

Önmagában az intelligencia alapvetően passzív, illetve „aktivitása” mindössze a helyzet felismerésére vonatkozik. A passzivitást abban az értelemben értjük, hogy az intelligencia fogalmát csak a helyzet azonosítására alkalmazzuk, amely még nem jelent a helyzetbe való tényleges beavatkozást, akciót.

Absztrakció, fogalomalkotás. A magasabb intelligencia jobban azonosítja a rendszerben megjelenő ismétlődéseket, szabályszerűségeket, amelyeket kiemelve önálló fogalmakként kezel. A rendszerben való ismétlődések, szabályszerűségek meghatározása és kiemelése valójában az absztrakció művelete.

A magasabb intelligencia jobban azonosít váratlan helyzeteket, mivel arra vagy a korábbi fogalmait tudja alkalmazni, vagy az új helyzet szabályszerűségeiből alkot újabb fogalmakat, s így meg tudja határozni az új helyzet belső összefüggéseit.

A magasabb intelligencia mélyebben hatol be kiterjesztett környezete szemantikájába. A megfigyelőt, mint a rendszer egy entitását tekintve az legfeljebb önmaga és környezete, azaz együttesen: a kiterjesztett környezete változását észlelheti. A változás észlelése általában valamely interfészen („illesztésen”, jelcsatornán) keresztül, jelekként történik. A jeleket, mint a kiterjesztett környezet változásának leképezéseit tekintve a megfigyelő azonosíthatja a leképezés módját (azaz szabályait), valamint az annak forrásául szolgáló változás szabályszerűségeit. Mindez azt jelenti, hogy a szabályszerűségek meghatározásával az adott formában, adott „szintaktikával” megfogalmazott jelek értelmét, valamint annak szabályszerűségeit, azaz a jelek szemantikáját fel tudja építeni, mégpedig a szabályszerűségek (hasonlóság, kohézió, struktúra, stb.), és ismétlődések azonosítási képességének a mértékében.

Megismerés. Az előzőek alapján a magasabb intelligenciának több ismerete van környezete változásának szabályszerűségeiről, illetve jobban megismerheti azt.

A magasabb intelligencia azonos változást kisebb méretben (például kevesebb szimbólummal) fogalmazhat meg, mivel képes az abban megjelenő ismétlődések és szabályosságok kiemelésére.

A magasabb intelligencia azonos helyen több vagy bonyolultabb változást képes ábrázolni, az előző szabály megfordítása alapján.

Intelligensebb ábrázolásmód. Az előzőek alapján meghatározhatjuk az intelligensebb ábrázolásmód fogalmát, mégpedig olyan megadási formaként, amely a hasonlóságok kiemelésével kevésbé redundáns, így alapvetően kisebb méretű formát állít elő.

Intelligens viselkedés. Ha az intelligencia a következtetésen alapulna, nevezhetnénk-e akkor egy olyan programot intelligensnek, amely nem kombinálja a szabályokat, hanem kizárólag alkalmazza azokat? Mégpedig intelligensebbnek tekintünk egy programot, amely több (lényegi) helyzet esetén a megfelelő módon viselkedik. Ugyanígy egy emberi lény is, kizárólag a neveltetése vagy jelleme alapján „megfelelően” viselkedhet egy adott környezetben, anélkül, hogy közben következtetéseket levonására, vagy a szabályok kombinálására kényszerülne.

Az intelligenciára alkotott megközelítésünk szerint intelligensebbnek nevezhetünk egy programot, ha az a helyzetnek megfelelőbben viselkedik, azaz pontosabban meg tudja állapítani bizonyos helyzetek jellegét és arra alkalmazni tudja a szükséges „megfelelő” viselkedés szabályát.

Túlélés és intelligencia. Az intelligenciára alkalmazott meghatározásunk a túléléssel, illetve az alkalmazkodóképességgel is kapcsolatba hozható. A túlságosan alacsony intelligencia nem képes azonosítani a túlélést veszélyeztető helyzeteket, vagy azok megoldási módjait, így biztosan állítható, hogy az az evolúció szempontjából káros. A környezethez való alkalmazkodáshoz, azaz a megfelelő szabályok kialakításához szükséges a környezet szabályai-nak azonosítása.

Problem resolution. Intelligence is basically defined only as the capability to be aware of (or recognizing) situations. This is, however, closely coupled with problem resolution. Problem resolution is, on the one hand, the identification of rules regarding a situation, especially the condition parts of those rules. It can also include the combination of rules with each other, that is, the act of deduction, however collective interpretation and application of rules is not necessarily deduction. On the other hand, problem resolution covers the application of the resolution method found, but this does not belong to intelligence, since others may also implement or execute a resolution method found by someone else.

Intelligence in itself is basically passive or, to amend, its “activity” is only the recognition of situations, where passivity is used in the sense that the concept of intelligence is employed only to identify situations, that does not include any actual intervention to the situation or any action in itself.

Abstraction and concept construction (ideation). Higher intelligence identifies repetitions and normalities appearing in the system better and, by extracting, treats as individual concepts. Recognizing and extracting repetitions and normalities in a system is actually the act of abstraction.

Higher intelligence identifies unexpected situations better, since either it can apply its earlier concepts to those situation, or it can construct new concepts from the normalities of the new situation, and therefore it can determine the internal relations of the new situation.

Higher intelligence impenetrate deeper the semantics of its extended context. Considering the observer as an entity of the system, it can not recognize more than the change of itself and its context, collectively called the extended context.. Recognition of changes usually happens via an interface (signal channel) and by means of signals. By considering the signals as mappings of the changes of the external context, the observer can identify the mapping method (or mapping rules), as well as the normalities of the changes serving as the source of the mappings. It comes to say that the observer can, up to its capability to identify normalities (analogy, cohesion, structure etc.) and repetitions, uncover or interpret the meaning of the signals described in a given form with a given “syntax”, as well as the normalities or the semantics (meanings) of the signals.

Cognizance. Based on our speculations, higher intelligence has more knowledge about the normalities of the changes of its context and can cognize it better.

Higher intelligence may be able to describe identical changes using less room or in shorter form (for example, using less symbols), since it is capable to extract repetitions and normalities appearing in those.

Reverting the previous rule, higher intelligence is able to represent more or more complex changes using the same room.

More intelligent representation method. Now we have enough bits to construct the idea of more intelligent method of representation, actually as a form of specification or definition, in which descriptions are less redundant due to analogy extraction, and therefore descriptions are basically of smaller size.

Intelligent behavior. Were intelligence based on deduction, it were to come to ask whether a program can be considered intelligent if it does not combine but only applies rules? Particularly, programs showing appropriate behavior in more (essential) situations are considered more intelligent. Similarly, a human being can behave “appropriately” in a given context without the need to deduct consequences or combine rules, exclusively based on its background (raising) and his/her character.

Our approach of intelligence implies that a program can be considered more intelligent if its behavior is more conformable in a situation or, in other words, it can more accurately determine the nature of certain situations and it can apply the rules of the necessary “conformable” behavior to those situations.

Survival and intelligence. Our definition given for intelligence may be related to survival and adaptiveness. Critically low intelligence is not capable to identify situations threatening survival, nor the methods to resolve those, and therefore it is certainly deteriorative in the aspect of evolution. Environmental adaptation, that is, the construction of suitable rules requires identification of environmental rules.